Fedezze fel az alapítvány létrehozása lépéseit: jogi feltételek, vagyon és célok – induljon el az önzetlen segítségnyújtás útján!
Alapítvány létrehozása Magyarországon
Mi az alapítvány?
Az alapítvány egy olyan jogi személy, amelyet tartós, közérdekű célra lehet létrehozni. Sokan fontolgatják az alapítvány létrehozásának lehetőségét valamilyen társadalmi, kulturális, oktatási vagy jótékonysági cél megvalósítása érdekében. Az alapítványt egy vagy több természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet hozhatja létre, és az alapítók meghatározzák a célját, valamint az induló vagyont.
Az alapítás jogi feltételei
Az alapítvány létrehozása szigorú jogi feltételekhez kötött folyamat. Az alapító okiratot közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Ebben pontosan meg kell határozni az alapítvány célját, nevét, székhelyét, valamint az alapítvány részére rendelt vagyont és annak felhasználási módját. Az alapítvány csak a törvényben meghatározott, tartós, közérdekű célra alapítható, és nem lehet elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására létrehozni.
A szükséges vagyon biztosítása
Az alapítvány létrehozása során biztosítani kell az induló vagyont, amely szükséges a cél megvalósításához. Ez lehet pénz, ingóság, ingatlan vagy más vagyoni értékkel rendelkező jogosultság. Fontos, hogy az alapítványi vagyon értékének alkalmasnak kell lennie a kitűzött cél megvalósítására, és az alapítók kötelesek ezt a vagyont az alapítvány rendelkezésére bocsátani.
Bejegyzési eljárás
Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vételi kérelmet az alapítónak kell benyújtania a székhely szerinti törvényszékhez. A bíróság a kérelmet megvizsgálja, és ha az megfelel a törvényi előírásoknak, bejegyzi az alapítványt. A bejegyzéssel az alapítvány jogi személyiséget nyer, és megkezdheti működését. Az alapítvány létrehozása során érdemes jogi szakember segítségét igénybe venni, hogy a folyamat gördülékenyen menjen.
Határozatlan idejű bérleti szerződés tudnivalók
Mi jellemzi a határozatlan idejű szerződést?
Amikor lakást vagy egyéb ingatlant bérlünk, alapvető döntést kell hoznunk: határozott vagy határozatlan idejű bérleti szerződést kötünk? A határozatlan idejű bérleti szerződés legnagyobb sajátossága, hogy a felek nem rögzítik előre a jogviszony megszűnésének időpontját. Ez rugalmasságot biztosít, ugyanakkor bizonyos kockázatokat is magában hordoz mindkét fél számára.
A határozatlan idejű bérleti szerződés esetén bármelyik fél jogosult a szerződést indokolás nélkül felmondani a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott felmondási idő betartásával. A törvény szerint alapesetben a felmondás a hónap 15. napjáig kezdeményezhető, a következő hónap utolsó napjával. Fontos megjegyezni, hogy lakásbérlet esetén nemcsak a Polgári Törvénykönyv, hanem a lakástörvény szabályait is alkalmazni kell.
Hogyan alakulhat át határozott szerződés határozatlanná?
Érdemes tudni, hogy egy határozott idejű szerződés automatikusan átalakulhat határozatlan idejűvé. Ha a határozott időtartam lejárta után a bérlő továbbra is használja az ingatlant, és a bérbeadó ez ellen 15 napon belül nem tiltakozik, a szerződés határozatlan időtartamúvá válik. Ez egy gyakori, de sokszor figyelmen kívül hagyott szabály.
Milyen jogi következményekkel jár?
A határozatlan idejű bérleti szerződés megszűnése esetén – különösen, ha a bérlő nem hajlandó elhagyni az ingatlant vagy visszaadni a bérleményt – a bérbeadó helyzete jogi szempontból nehezebb lehet, mint határozott idejű szerződés esetén. Határozatlan idejű szerződésnél, ha nincs közjegyzői okiratba foglalva, peres eljárást kell kezdeményezni a birtokbaadás érdekében, ami időigényes és költséges folyamat.
Bár a közjegyzői okiratba foglalás lehetőséget ad közvetlen végrehajtásra, fontos tudni, hogy a felmondásnak ettől függetlenül meg kell felelnie a lakástörvény előírásainak. Továbbá, az újabb joggyakorlat szerint már a közjegyzői okiratok sem nyújtanak teljes biztonságot.
A jogi szakértők gyakran javasolják a határozott idejű szerződést, mivel az ilyen szerződéseknél a határidő lejártát követően a bérlő nemfizetése esetén gyorsított eljárással lehet az ingatlan kiürítését kérni, szemben a határozatlan idejű bérleti szerződéssel, ahol általában hosszadalmasabb jogi procedúra szükséges.